Permakultúra – Baji Béla

Néhány napja hatodmagammal volt szerencsém Baji Béla bácsinál a Permakultúra magyarországi zászlóvivőjénél járni. Ezt a címet néhányan talán vitatnák, ő maga valószínűleg elsőként, de számomra valóban ő az. 5 éve is ő volt, mikor megismertem.

De ne szaladjunk előre. Előbb tisztázzuk mi is az a permakultúra. Bill Mollison 1970-ben találta ki ezt a dolgot, ő így fogalmazott: “A permakultúra egy fenntartható emberi környezetet teremtő tervezési rendszer.”

Béla bácsi definíciója: “1, Természetszerű életmód a természet védelmével. 2, Élő emberi közösségek. 3, Egy globális megoldás a környezeti problémákra.”

Permakultúrás biokukoricaSzámomra a permakultúra sok egymással hasznos kapcsolatot kiépítő növény közössége. Egy kis sziget, körülvéve a konvencionális gazdaságok szárazon porosodó földjeivel. Egy kis édenkert aminek buja növényzete csapdába ejti a

nedvességet, saját mikorklímát alakít ki és még akkor is zöldell benne a kukorica ha a földeken már sárgán száradoznak a rokonai. Egy kis állatkert, ami buján nyüzsög az élettől, rovarok, madarak, sünök, mókusok, szitakötők vadonja. Állítólag ha a permakultúrás kerted sikerült jól összehangolni és beállítani akkor heti pár nap munkával letudhatod a növények gondozását, a gyomlálást pedig el is felejtheted. De a munkaigény oldaláról megközelíteni a permakultúrát nagy baklövésnek tűnik. Hihetetlen sok tervezést, megfigyelést, apró rendezgetést, töprengést, kreativitást igényel ez a fajta kertészkedés. Ha ezt figyelembe vesszük, valószínűleg a befektetett munka/kivett érték arány gazdasági értelemben nem kifizetődő. Persze akinek ez a célja az eleve a biotermesztéssel sem foglalkozik, nemhogy a permakultúrával.

Biokrumplibogár

Gondoltál már rá, hogy készül a krumplibogár?

A permakultúrában semmilyen vegyszernek nincs helye értelmezésem szerint. Ehhez had meséljek egy példát melyet Béla bácsi osztott meg velünk miközben a kertjében sétálgattunk amit immár 25 éve gondozgat. Idén Béla bácsi kertjét megszállták a krumplibogarak. Amikor már teljesen ellepték az összes növénykét akkor kezdett gondolkozni rajta, hogy leszedi őket! (Nem, nem szór rájuk valami kemikáliát hanem a kis kezével szedegeti őket. Addig hozzájuk sem nyúlt mert a krumplibogárnak -így a kártételének is- megvan a helye a biodiverzitásban és ez az amit a permakultúra tudomásul vesz. Egy bizonyos mennyiségű kártétel eleve benne van a rendszerben.) De ekkor fura dolgot vett észre. Látott egy poloska szerű kék bogarat ami krumplibogárra vadászott és látott madarat is ami a krumplibogarat csipegette. Tehát megjelentek a természetes ellenségek és a krumplibogár hipp-hopp eltűnt. Ha bármilyen vegyi anyagot juttatott volna a rendszerbe akkor a krumplibogarak ugyanígy eltűnnek, ez igaz. Viszont eltűnik pl. a katicabogár is és így máshol túlburjánzik levéltetű, ami ellen megint csak lehet permetezni. Azzal a permetszerrel újabb nem kívánt kárt okozunk és a folyamat nem fog véget érni csak amikor a meggyilkolt talajba műtrágyát kezdünk szórni, hogy valami termésnek nevezett dolog azért fejlődjön rajta. (Pár napja láttam, hogy egy hektár kukoricára több mint fél tonna műtrágyát szórtak ki egy Sülysáp melletti területen. Így is lehet.)

Mit tanultunk ebből a látogatásból? Rengeteg apróságot:

  • a bambuszban rejlő lehetőségekről
  • az arizónai ciprus jótékony hatásairól
  • a Magyar Kajszi és Pannónia barack moníliával szembeni ellenálló képességéről
  • a Cigány Meggy 59 korai éréséről amivel így elkerülhető a kukacosodás
  • a kökény szörp készítéséről
  • a Tatárhagyma rengeteg hasznos rovart csábít a kertbe
  • a természetes kerítések tüskés és hasznos növényeiről
  • a Sovány Rozsnokról ami remek zöldtrágya növény

de nem ez volt a lényeg. Egy rendkívül nyitott szívű és kedves emberen keresztül tapasztaltunk meg egy szemléletmódot ami a nyitottságon és elfogadáson alapul, ami a természet valamennyi élőlényének tiszteletét eredményezi. Ez a szemléletmód képes létrehozni egy valódi édenkertet ahol ugyan a tököt gyomok veszik körül, mégis él és virul mindkettő.
BiohernyóBiotökBiobéka

A földön katicabogár és hernyó mászkál, a fák között madarak zsizsegnek. De a legizgalmasabb, hogy amint kiszállsz a benzinzabáló autódból, mielőtt még a tudatoddal felfognád ezeket az apróságokat egy fura, jóleső, otthonos érzés kerít hatalmába. Nem tudod mi ez, nem tudod honnan jön, de átjárja a lelked, felmelegíti a szíved és egy darabig veled marad. Akkor is amikor hazafelé robogsz az autópályán…

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
A bejegyzés kategóriája: bioélelmiszer, biogazdaság, fenttarthatóság, havas-tanya, ökológiai termesztés, önellátó gazdaság
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.