Miért jó vályogházban lakni? Második rész.

Áprilisban közzétettük Bacskovszky Nóra cikkét amit szeretett vályogházukról írt. Megkerestük a cikk írót, aki örömmel mesélt többet, sajnos azonban múltidőben. De nem csak ő mesélt! Farkas Tamás, Nóra exférje is szívesen válaszolt nekünk.

Havas-tanya: – Mit tudtok általánosságban elmondani a vályogról, mennyire környezetbarát, mennyire élhető, milyen kompromisszumokat kíván?

vályogházBacskovszky Nóra: – Képzőművész barátaim laktak vályogházban, (mielőtt mi vettünk volna egyet), igazi otthon, ami mindig árasztott magából valami olyan hangulatot, amire csak az ilyen természetes házak képesek. Persze kell hozzá a benne lakók nyüzsgése, életvitele, gondolkodásmódja, ami szerintem a legtöbb vályogházban élőnél (akik tudatosan választották-és nem azoknál, akik ilyenben “kényszerülnek” lakni mondjuk a szegénység miatt) hasonlóak. A vályog egy nagyon jól használható anyag, kis fantáziával nagyon egyedi dolgokat lehet varázsolni a falba, falra, házba (és itt igazán lehet ötletet meríteni a COB házakból) és időtálló dolgok is egyben – nagyon keménnyé össze tud állni a föld, ha a víztől védjük, olyanná keményedik, mint a beton. A vályogházak általában sötétek, amit nem sokan szeretnek, ezt én is a hátrányának tartom a háznak, de erre is találtak már ki fényalagutat, amivel világosabbá lehet tenni a tereket. (Mi szerettük volna megtartani a kicsi ablakokat.)

vályogház környezetkímélőFarkas Tamás: – Valószínűleg a leginkább környezetkímélő építőanyag, ami létezik. komfortos, viszont egy átlagos ember építménnyel kapcsolatos elvárásainak sok esetben nem felel meg, aminek részben esztétikai (nem szögegyenesek a falak) részben tévhiten, vagy sok esetben nem megfelelő karbantartáson alapuló (nincs alapja, összedől, vizesedik, dohos) okai vannak. Karbantartási igénye folyamatos, oda kell figyelni a vízelvezetésre – ez a mai korban ugyancsak sok esetben hátrányként jelentkezik a modern „karbantatásmentes” házakkal szemben.

Miért akartatok vályogházba költözni?

Nóra: – A hangulata miatt, mert a gyerekeinknek minél természetesebb környezetet szerettünk volna teremteni..

Tamás: – Elsősorban mert tetszik, mert ez volt az egyetlen reálisan elérhető (anyagi szempontból) és nem voltak a fentiekben felsorolt aggodalmaink a ház esztétikájával, szerkezetével szemben.

Hol és mennyi keresgélés után, milyen áron, mekkora telekkel sikerült megvenni a házikót?

Nóra: – Pestről költöztünk le Vas megyébe, egy kicsi faluba, a volt férjem falujába. 1,6 millió forintért vettük. (Víz, gáz, csatorna nem volt, falak repedezve)

Tamás: – Kám, kb. 2-3 hónap keresgélés; 1100 m2 telek.

Milyen állapotban volt a ház?

vályogház díszítésTamás: – Általánosan jónak mondható. Falak viszonylag szárazak, annak ellenére, hogy a vízelvezetés nem volt megoldott. Tetőszerkezet felújításra szorult illetve az elektromos hálózat (10A-es órával) alacsony teljesítménye nem tette lehetővé nagyobb elektromos fogyasztók alkalmazását, illetve a vezetékek szigetelésének állapota miatt tűzveszélyes is volt – így teljes cserére szorult. A ház az 1965-ös Rába árvíz során komoly kárt szenvedett, a vízmosás nyomai a vakolat bontása során mindenhol láthatóak voltak – szerencsére a vastag (60-80 cm átlag) vályogfalakban szerkezeti kárt nem okozott. A tűzfal az árvíz során leomlott, itt téglafalat húztak helyette, ami betonalapra került. Ennek következtében a tégla-vályog találkozásnál található egy szerkezeti repedés. A hátsó részen, valószínűleg az árvíz idején (amikor a tűzfal ledőlt) a falat vasalattal megerősítették – ez azt jelenti, hogy kiegyengetett kocsivasat feszítettek a két fal közé, hogy a tető terpesztő hatását ellensúlyozzák.

Hogyan döntöttétek el, hogy műszakilag rendben van?

Tamás: – Építésszel felmérettük, kőművessel megnézettük, később a megvétel után statikussal véleményeztettük; ezen felül bejártuk többször többen rokonokkal, ismerősökkel, több szem többet lát alapon néztük. Faluhelyen sokan vannak, akik ilyen házban nőttek fel, ők rengeteg apró információ birtokosai, amik a mindennapi élet során fontosak tudnak lenni a házzal kapcsolatosan. Ha valaki ilyen ház megvétele előtt áll, mindenképp érdemes a környéken lakó öregekkel konzultálni, akik esetleg látták a ház épülését, ismerték a lakóit, tudnak néhány „titkot” ami amúgy veszendőbe menne. Fontos a ház története, a műszaki állapot felmérésénél (pl. árvízkár, viharkár volt-e, mikor hányszor lett átépítve) illetve a felújításhoz is lényeges információkkal szolgálhat, nem utolsó sorban azért, hogy a felújítás megőrizze a ház eredeti arculatát.

Hogyan védekeztetek a víz ellen?

Nóra: – “Kétféle” víz okoz gondot. Egyfelől a pára, ami a házban keletkezik – ezt az állandó szellőztetéssel lehet megoldani. Alulról is jön fel a víz, ami természetes, és ha nem jut a légtérbe( és onnan szellőztetéssel ki), akkor a falakba fog utat keresni, és azok fognak vizesedni. És az esővíz elvezetése a háztól mindennél fontosabb.

Tamás: – Körben ereszcsatorna került a tetőre (a tető felújítása során 2009-ben) valamint az északi falon egy kb. 40-50 cm-es árok, a déli falon (udvar felől) csepegőjárda a csapóvíz ellen.

Okozott-e gondot a szekrények, polcok rögzítése?

Nóra: – Mednyánszki Miklóstól kaptuk meg a régi “receptjét” annak, hogy hogyan kell a falra szerelni szekrényt. A szobába régi bútorokat újítottunk föl, aminek lába is volt (a talajból feljövő víz szellőzését ez is segítve). Egyébként a fürdőben a vályog elé rakott téglafal és az abban lévő fülkék adták meg a polcot, a konyhába Ytongból faragtunk polcrendszert.

Tamás: – Egy konyhaszekrényt tettünk a falra, az azóta is ott van; gyakorlatilag be van vésve a falba, illetve két (egyenként kb. 60 cm-es) acélrúd tartja, amik szintén mélyen a falba vannak fúrva.

vályog javítás 1vályog javítás 2

Mennyi időbe és pénzbe került a felújítás és honnan tudtátok miket kell rajta elvégezni?

Nóra: – Egyfolytában a házon dolgoztunk szinte, nagyon sok mindent mi csináltunk, vagy ha kivitelező jött, akkor is ott voltunk, és besegítettünk. Vályogházas konferenciára mentünk, vályogházas fórumokat olvastunk, és van egy nagyon jó könyv: Mednyánszki Miklós: Vályogházak c. könyve, amiben minden benne van, amire a felújítás során szüksége van az embernek.

Tamás: – Folyamatosan történt a felújítás, a ház vásárlási értékének a többszöröséért. Az elvégzett munkák:

  • belső burkolatok cseréje (vizesblokk, folyosó, konyha: téglaburkolat; szoba: hajópadló)
  • vakolat leverése, nádazás, meszes vakolás, festés mindenhol
  • komplett külső nádazás, vakolás, meszelés
  • központi fűtés kiépítése átfolyós rendszerű kazánnal, minden helységben radiátorral
  • elektromos hálózat cseréje, bővítése
  • komfortosítás (víz, gáz, csatorna bekötés)
  • fürdőszoba (vendégfalas) és konyhai vizesblokk kialakítás
  • teljes tetőszerkezet csere (szarufákat is beleértve) – az eredeti cserepek kerültek vissza a felújítás során

Milyen volt a kapcsolat a kivitelezőkkel?

Nóra: – Sokat kerestük a megfelelő szakembereket, akik megértik, hogy ez nem egy mai ház, és mást szeretnénk, mint ami ma divatos.

Tamás: – Nem túl nagy a ház renoméja. Úgy is lehet mondani, hogy az átlagos mesterember szemében ez a háztípus a szegénység, az egyszerű falusi életmód jelképe, amiből ők maguk szabadulni akarnak, ez sok esetben a hozzáállásban meglátszik. Sokan nem tudják feldolgozni, hogy hogyan lehet egy ilyen házra „költeni”.

vályog nádMennyi ideig éltetek a házban, mik voltak ez alatt a jó és rossz tapasztalatok?

Nóra: – 5 évig éltünk benne. Ide született a fiunk. Egy nagyon jól tájolt ház, figyelembe vették a szélirányt is építésekor. A nagy viharokban is nagy nyugalom volt bent a házban, szinte alig hallatszott valami, pedig egy nagyon szeles vidék. Az udvar szélcsendes volt szinte mindig, máshol a faluban alig lehetett kint lenni télen, sokkal hidegebbek és szelesebbek voltak a környékbeli udvarok. Nagy kincs a fúrt kút, általában minden ilyen régi háznál van. A levegője nagyon jó az ilyen házaknak, nincs olyan érzésed, mintha dunsztos üvegben élnél. A hangulata maradt meg bennem leginkább: a reggeli fény, mikor beözönlik a szobába, vagy ahogy a lugas szőlőlevelei zizegnek, és a fény játszik a padlón, vagy ahogy kintről azt látni este, hogy bent pislákol a fény, a téli fáradt napsugarak árnyéka a falon. Ezek a legjobbak. Meg a természetessége, emberi mivolta a sok magunk csinálta dologgal, a nem egyenes falai, követi az emberi kéz , az emberi természet “nem-szögletességét”.

Állandó “harcban” álltunk néhány rágcsálóval, vakonddal, szárnyas hangyákkal 🙂

Mennyibe került a téli fűtés?

Nóra: – A cirkófűtés mellett fával is tüzeltünk, ami összehasonlíthatatlanul melegebbet adott, mint a csak gázzal fűtött házak. De szerintem árban kb. ugyanott voltunk.

Milyen rendszeres karbantartásokat igényelt a ház?

Tamás: – Fontos a meszelés, vízelvezetés.

Milyen volt a ház környezete?

Nóra: – Kint éltünk a természetben, egy mező szélén volt a ház. Sokszor bocik legeltek a házzal szemben. Rengeteg fa övezte a kertet, és földút volt a ház előtt. Állandó madárcsicsergés, szajkók veszekedése reggelente, harkálykopácsolás.

Milyen munkalehetőségek voltak a környéken?vályog konyha

Nóra: – 60 km-re járt a volt férjem dolgozni, bár biztos közelebb is talált volna munkát. A városok 20-25 km-re voltak tőlünk, ahol lehetett volna még munkalehetőség.

Költöznétek-e újra vályogba és ha igen mik lennének a szempontjaitok?

Nóra: – Igen, mindenképpen. Ha tehetném csak földházba, vagy dombházba (szuper)vályogba költöznék. Több fényt szeretnék, és ugyanennyi természetet köré, bár olyan helyen, ahol közel van a munka és az iskola is elég nehéz.

A mi motivációnk a falura költözéshez egyfajta függetlenedés: függetlenedés a fogyasztói társadalom elvárásaitól (de ebben élünk, szóval ez elég sok munka és tudatosság kikerülni), függetlenedés az energiaszolgáltatóktól, megtalálni az egyensúlyt a vágyaink (ahogy élni szeretnénk) és a mai világ adta lehetőségek között. Egyre többen választják a város helyett a vidéki életet… talán néha felkészületlenül, vagy egy kicsit idealizálva a vidéki létet. Néhányan a problémáik elől menekülve mennek el falura, mert ott nincs annyi stressz, barátságosabbak az emberek, természetközeli. Ugyanakkor a másik hír, amit lehet hallani, hogy mivel lehet élhetőbbé tenni a falusi életet. Én úgy látom, hogy falun is vannak problémák, csak más típusúak. Munkahelyhiány, gyerekeknek iskola, stb. Ha belevágunk abba, hogy városiként falura leköltözünk, gondoljuk végig, hogy miért akarjuk, mi a fontos nekünk, ne “csak” a divathullám miatt tegyük.

Köszönjük az interjút!

A fényképeket Nóra készítette.

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
A bejegyzés kategóriája: fenttarthatóság, házilag
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.