Kevesebb és drágább a méz

bioméz

Nem a méhecskéken múlott az idei méz termés

A tavalyi mézmennyiségnek csak a harmadát-felét tudták begyűjteni idén a méhészek. Mint May Gábor, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szaktanácsadója elmondta, a tavaly őszi szárazság miatt a repce rosszul kelt, és gyengén fejlődött, ezért több területen kitárcsázták a gazdák. Emiatt repcéből is csak gyenge-közepes termést könyvelhettek el a méhészek.

– Kora tavasszal, illetve húsvét környékén a fagykár jelentette a legnagyobb problémát, a sík vidéken az akác 90 százaléka fagyott el, dombvidéken pedig a fele lett oda. De még így sem panaszkodhatunk, mert volt olyan terület az országban, ahol ettől még sokkal nagyobb volt a fagykár. Ennek megfelelően az akácvirágból is gyenge méztermés lett az előző évhez viszonyítva. A hárs virágzása idején viszont kedvezett az időjárás, így ebből a fajtából jó termést hordtak össze a méhek a kaptárokba – magyarázta a szakember.
May Gábor elmondta, Baranyában a napraforgó virágzása nagyon változékony, vannak kedvező területek és vannak kifejezetten rosszak is virágporgyűjtés szempontjából. A nagy szárazság és a forróság miatt a napraforgóból is csak gyenge-közepes mennyiséget sikerült begyűjteni.

A termés mennyisége természetesen tükröződik az árakban is. Akácmézből van a legkevesebb, ennek az ára már most 1800–2000 forint között van kilogrammonként a termelőknél. Hasonló áron kapható a hárs is. A vegyes, a napraforgó, illetve a repce olcsóbb, de ez is 1500–1700 forint között van. Sőt decemberben, az influenzaszezon beköszöntével várhatóan tovább emelkedik a méz ára.

Magyarországon tizenötezren foglalkoznak kisebb-nagyobb tételben méhészkedéssel, az általuk megtermelt méz mennyisége eléri a huszonötezer tonnát évente. Az aranysárga, édes nedű 80-85 százalékát a méhészek nagy tételben adják el a kereskedőknek. Magyarországon a mézfogyasztás rendkívül alacsony, szinte még a fél kilogrammot sem esszük meg személyenként, ami mindössze fele az uniós átlagfogyasztásnak. Magyarország 5-6 százalékkal vesz részt a világ mézkereskedelmében.

Hogyan kerülhet antibiotikum, vegyszer a mézbe?

A méhészek sem értenek egyet abban, hogy szükséges-e betegség esetén antibiotikummal kezelni a méheket. Van, aki szerint erre nincs szükség, mások viszont alkalmazzák szükség esetén a gyógyszeres kezelést. Ám ha ilyenkor a méhész nem elég gondos, és nem várja ki a gyógyszer kiürülésének idejét, akkor a szer maradványa a méh bélrendszerén keresztül belekerül a mézbe is. Vegyszermaradvány egyéb utakon is juthat a mézbe: a szántóföldi növények permetezésével.

Másként is kerülhet idegen anyag a mézbe, igaz ez nem veszélyes a fogyasztókra. Télen etetni kell a méheket, különben elpusztulnának. Rendszerint mézzel táplálkoznak, azonban előfordul, hogy a gazda cukros vízzel eteti a méheket. Az ilyen méhek által készített mézet cukoretetéses méznek hívják. Ez ugyan nem veszélyes az egészségre, azonban szinte nincs íze. Gyakran ezt az íztelen mézet keverik a rendes mézzel. Az is előfordul, hogy egyszerűen izocukrot kevernek a mézhez, szaporítás céljából.

Javult a minőség

May Gábor, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szaktanácsadója elmondta, folyamatosan ellenőrzik a méz minőségét a termelőknél és az üzletekben egyaránt, a mintákat nemzetközileg is elfogadott laboratóriumokban vizsgáltatják be.

– Hét éve kezdtük az ellenőrzéseket, eddig mindig volt kisebb-nagyobb probléma a minőséggel, igaz egyre kevesebb. Tavaly volt az első év, amikor nem találkoztunk komolyabb problémával. Nyugodtan mondhatom, sokat javult a méz minősége az elmúlt években.

(Hajdu Zsolt cikke)

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
A bejegyzés kategóriája: bioélelmiszer, bioméhészet, bioméz, hírek
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.