Genetikailag módosított élelmiszerek GMO – kell ez nekünk?

Cry1Ab fehérjét keresünk ami a MON 810 génmanipulált kukorica toxingénjének eredményeKorábban beszámoltunk a GMO magyarországi helyzetéről a Cry1Ab (MON810) nevű génmanipulált kukoricán keresztül. Ezúttal a GreenPeace GMO Kisokosának segítségével nézzük meg a kérdést a fogyasztó, vagyis a TE szemszögedből!

Élelmiszereink veszélyben vannak. Néhány vegyszergyártó óriáscég laboratóriumaiba vitte legfontosabb élelmiszereink alapanyagait. Kísérletezés során újfajta élelmiszernövényeket állítottak elő, amelyek a természetben soha nem léteztek: kukoricát, mely rovarirtót termel, szójababot, amely ellenálló a permetezőszerekkel szemben. Az amerikai kontinensen emberek milliói fogyasztanak jelöletlen, génmódosított összetevőket tartalmazó ételeket úgy, hogy esetleg nem is tudnak róla. És nálunk is lehet génmódosított (GM) szójával, kukoricával szennyezett élelmiszereket kapni.

Röviden bemutatjuk, hogy miért is kell odafigyelnünk vásárláskor, hogy ne vegyünk génmódosított növényeket: miért rossz ez a gazdaságnak, a termőföldeknek, a gazdáknak és a vásárlóknak. Sajnos az Európai Unió számos genetikailag módosított élőlény (GMO), máig kizárólag növény, forgalmazását engedélyezte, így hiába tilos hazai földeken a termesztésük, árucikként többféle módon is tányérunkba kerülhetnek.

Bárki bármit is gyártson, a választás mindig a mi kezünkben van: mi döntünk arról, hogy mi kerül bevásárlószatyrunkba. Egészséges, génmódosítás-mentes élelmet Magyarországnak!

MI A GÉNMÓDOSÍTÁS?
NAGYON RÖVID “TUDOMÁNYOSKODÁS”
Egy adott élőlénybe egy bármilyen fajú élőlény meghatározott tulajdonságot hordozó génjeit juttatják be és késztetik működésre. Ily módon nem-csak rokon faj génjeit használhatják fel, hanem törzsfejlődési értelemben akár teljesen különböző élő szervezetét is, például baktériumok, vírusok, állatok génjeit is. A géntechnológia átlépi a különböző fajok közötti kereszteződést akadályozó, évmilliók alatt kialakult evolúciós korlátokat. Az így készülő, új tulajdonsággal rendelkező élelmiszernövényekből a kifejlesztő cég persze minél többet el akar adni. A kereskedelmi forgalomban kapható génmódosított növények 95%-a kétféle dolgot tud: rovarölő szert termel és/vagy ellenáll egy totális gyomirtó szernek.
A világon négy ország termeszti a génmódosított növények közel 90%-át: az Egyesült Államok (53%), Argentína (18%), Brazília (11,5%) és Kanada (6,1%).

MI A PROBLÉMA A GÉNMÓDOSÍTOTT NÖVÉNYEKKEL?
Először is: nincs rájuk szükség. Valóban hasznos tulajdonságaik nincsenek és a lakosság nem akarja ezeket fogyasztani. Ezt nem csak környezetvédők mondják, hanem erre a következtetésre jutott a világ eddigi legjelentősebb agrár-élelmezésügyi kutatása is.
A Világbank, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), az Egészségügyi Világszervezete (WHO) létrehozott egy tudományos testületet, akik három éven át a mezőgazdaság jövőjét kutatták és keresték a válaszokat arra, hogy miként csökkenthetjük a szegénységet és közeledhetünk a fenntarthatóság felé. A több mint 400 szakértőből álló csoport arra az eredményre jutott, hogy a mezőgazdasági célú génmódosítás nem csökkenti az éhezést és a szegénységet, nem segíti elő a társadalmi és környezeti fenntarthatóságot. A táplálkozás, egészség és vidéki megélhetés javításában sem jelent valódi megoldást.
Ellenkezőleg: ehhez több kis, helyi tájfajtákat, minőségi élelmiszert termelő gazdaságra, családi gazdaságra van szükség. A GMO-k terjedésének egyre világosabban látható környezeti, egészségügyi kockázatai vannak. Megjelenésük számos térségben káros társadalmi gazdasági változásokat okozott. Kifejlesztésük igen költséges, egy-egy génmódosított növényfajta létrehozása akár százmillió dollárba is kerülhet. Ezért a biotechnológiai óriáscégek abban érdekeltek, hogy a lehető leghamarabb megkezdhessék a génmódosított vetőmagok értékesítését. A független testületek által végzett hosszútávú egészségügyi és környezeti hatásvizsgálatokon alapuló engedélyezés tehát a kifejlesztő óriáscégeknek csak nyűg – úgyhogy ne csodálkozzon senki, hogy ilyen vizsgálatok elvégzéséhez nem kötik még az európai engedélyek kiadását sem…

„Az iparnak nincs joga olyan termékeket az emberiségre rákényszeríteni, amiknek biztonságát nem vizsgálták meg kielégítően.” – Pusztai Árpád, a Skót Királyi Akadémia rendes tagja.

MIÉRT VESZÉLYES KÖRNYEZETÜNKRE?
Rovarirtó szert termelő GM-növényeknek akár minden sejtje is mérget termelhet. Akár ezerszer annyi mérget, ami Magyarországon egyszeri permetezésre engedélyezett mennyiség. El lehet képzelni, mennyire rossz ez a talajnak, a talajvíznek és az élővilágnak. A nagy dózisnak egészségügyi következményei lehetnek és nemcsak a megcélzott kártevők pusztulhatnak el, hanem más élőlények is. A Darvas Béla professzor vezette tudományos kutatócsoport 2004-es vizsgálata szerint a kísérletben szereplő, rovarölő szert termelő GM-kukorica védett rovarokat is elpusztított. A folyamatosan kibocsátott méreg és a dózis miatt a megcélzott kártevők viszont pár év alatt ellenállókká válhatnak, és létrejönnek az ún. szuper-kártevők. Ezek a génmódosított növények nélkül egyáltalán nem vagy csak sokkal hosszabb idő alatt alakulnának ki. Innentől a gazda rákényszerül a cég újabb vegyszereinek vásárlására, mert a többi módszer többnyire hatástalan. Az eredmény? Minden sejtjével mérget termelő élelmiszernövények, ellenállóbb kártevők és még több mérget permetező gazdák.
Az uniós GMO-engedélyezési folyamat a lehetséges problémák nagyságához képest döbbenetesen felületes. Nem vizsgálja a felmerülő környezeti veszélyek nagy részét, mint ahogy a génmódosított növények termesztésének gazdasági, társadalmi hatásait sem. Sőt, az egészségügyi hatásoknak is csak egy részét.

A GMO-knak a szenynyezés egy újabb fajtáját is köszönhetjük, a “génszennyezést”. A génmódosított növények pollenje, magjai terjednek és elszennyezhetik a hagyományos, nem génmódosított növények szántóföldjeit is, sőt vadon élő rokon fajoknál is megjelenhetnek. Ez hosszú távon visszafordíthatatlan és ellenőrizhetetlen változásokat okozhat a természetes élővilágban is. A génmódosítás nem ismer politikai határokat sem, a rovarok és szél terjesztik a GM-növények pollenjét.

A géntechnológia mezőgazdasági és élelmiszer-ipari alkalmazásával három fő baj van:

  • Tovább erősíti a nagyipari gazdaságokat, ami kevés munkahelyet, sok felhasznált vegyszert jelent – sok ezer hektáron végig ugyanazzal a növénnyel. Csökkenti a termesztett növények ezer féle szempontból fontos sokféleségét.
  • Tovább nehezíti a kicsi, de minőségi élelmiszereket termelő gazdaságok helyzetét. A gazdákat kiszolgáltatja néhány globális vegyipari óriásnak. Az óriáscégeket hozzásegíti, hogy teljes ellenőrzést szerezzenek az élelmiszerlánc első eleme, a vetőmagvak fölött.
  • A génszennyezéssel, a növekvő vegyszerhasználattal tönkreteszi hagyományos, az ökológiai és biogazdaságok lehetőségeit.

Ebből sok minden következik, például az, hogy hosszútávon nem fér meg egymás közelében GM-vetőmagon alapuló, a hagyományos és a biogazdálkodás. Hiszen hamarosan az utóbbiak is génmódosítottak lesznek. A gazdák életét akkor is megnehezítik a GM-növények, ha következő évben valami mást akarnak vetni. Az új vetés mellett a korábbi, gyomirtó szerre ellenállóvá tett génmódosított növény elpusztíthatatlan szupergyomként ott marad, és vagy az addiginál is mérgezőbb vegyszerhez kell nyúlnia a gazdának vagy kézzel kell a gyomot irtania.

MILYEN HATÁSSAL VAN A GAZDÁLKODÁSRA, A GAZDÁKRA?
A fentiekből már sejthető. Akik hagyományos vagy biogazdaságot vezetnek, azok földjén a génszenynyezés miatt előbb-utóbb, tetszik vagy nem tetszik, megjelenik a génmódosítás. Akik maguk próbálták ki a GM-növényeket, azoknak egyre több és több vegyszert kell használniuk, aminek nagy része a talajban, a vízben és bennünk, a fogyasztókban köt ki. A gazdáknak, és így a gazdaságnak is fontos szempont, hogy Európában kiváló piaca van a bizonyítottan GMO-mentes termékeknek, élelmiszereknek, ami a magyar gazdáknak jelentős versenyelőnyt jelent.

VESZÉLYES EGÉSZSÉGÜNKRE?
2010 elején az Európai Bizottság európai termesztésre engedélyezett egy Amflora nevű génmódosított burgonyát, ami olyan gént tartalmaz, amelynek hatására ellenállóképesség alakulhat ki bizonyos antibiotikumokkal szemben, állapította meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA).
Potenciális veszély, hogy a génmódosított élelmiszernövények ismeretlen fehérjéket, mérgező és allergiát okozó anyagokat termelnek. Pusztai Árpád biokémikus kísérleteiben egy másik, később nem engedélyezett génmódosított burgonyával táplált patkányokon kóros elváltozások keletkeztek. Azóta ugyan a biotechnológiai óriáscégek még nehezebben adnak vetőmagokat a független kutatóknak, mégis számos újabb vizsgálat jelzi a szaporodó veszélyeket. A GMO-k fogyasztása egyes kísérleti állatoknál vastagbélrák kialakulásához, allergiás reakciókhoz, máj- és veseproblémákhoz, lassabb fejlődéshez vezetett, vagy felborította a máj és hasnyálmirigy működését.

Végeztek olyan kutatást is, amely során a GM-növények által termelt mérget kimutatták az állapotos kismamák vérében és magzatukban is. 2012 őszén újabb aggodalomra okot adó tanulmány látott napvilágot: a francia Séralini professzor több mint 2 éven át tartó kutatása kimutatta, hogy egy, az EU-ban élelmiszerként és takarmányként is engedélyezett génmódosított kukorica fogyasztása, valamint a vele együtt is alkalmazott RoundUp® totális gyomirtó szer megrövidítette a patkányok élettartamát és tumort, illetve máj- és vesekárosodást okozott a kísérleti állatokban. A génmódosított növényeket gyártó cégek nem csak a professzor módszereit és eredményeit vitatják, hanem más esetekben is hatékonyan akadályozzák a független kutatások nyilvánosságra hozatalát.

A GÉNMÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREK TÁPLÁLJÁK A VILÁG ÉHEZŐIT?
A GreenPeace szerint egyáltalán nem. Nem ezért állították elő őket, és nem is teremnek többet. Egy génmódosított fajta kifejlesztése körülbelül 22 milliárd forint (100 millió USD) költséggel járhat. Ennyi pénzt nem azért fektetnek az egymással versengő profitorientált vegyipari óriáscégek a génmódosított vetőmagba, hogy a világ éhezőit táplálják. A világon mindenki számára elegendő élelmiszert tudunk előállítani, csak igazságosan kellene elosztani, hogy mindenkinek jusson. A Világbank, az UNESCO, a FAO és a WHO közös ‘Válaszúton a mezőgazdaság’ című tanulmánya már 2008-ban rámutatott, hogy a génmódosítás nem csökkenti az éhezést és a vegyszerhasználatot, nem növeli a terméshozamokat, nem járul hozzá a vidéki életlehetőségek javulásához. Sok esetben ennek az ellenkezőjét teszi, hiszen az óriási területeken genetikailag azonos, így a kártevőknek jobban kitett ültetvények elterjedése éppen az éhezés növekedéséhez vezethet a fejlődő országokban.

Forrás: GreanPeace, GMO Kisokos

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
A bejegyzés kategóriája: bioélelmiszer, fenttarthatóság, havas-tanya, ökológiai termesztés
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.