Korábbi fafűtésről szóló cikkben megtudtuk, hogy ha nedves fával tüzelünk, akkor a hő jó részét a víz elpárologtatására használjuk, annyival kevesebb marad nekünk. A víz lecsapódik a kéményben, oldja a füstgázokat és az így keletkező savak tönkreteszik az egész fűtési rendszerünket, legelőször is a kéményt. Ha nem elég magas a tűztérben a hőmérséklet, nincs elegendő oxigén és a rossz a levegővel való keveredés, akkor a fagázok nem égnek el, ezzel szennyezünk is, kátrányt is gyártunk és a fában lévő energia jelentős részét égetés nélkül engedjük el.
Ebben a cikkben néhány egyszerű számítást ismerünk meg.
Először is a tűzifa mennyiségét köbméterben adjuk meg. Ez azonban az úgynevezett erdei köbméter ami a többnyire 1 méter hosszúra feldarabolt és halomba rakott faanyag közötti légüres tér ellensúlyozása miatt került bevezetésre. Egy erdei köbméter = 1x1x1,7 m-es térfogú faanyagot jelent. Az alábbi adatok erdei köbméterben vannak megadva.
Ma Magyarországon messze a leggazdaságosabb fafűtés az akácfa eltüzelése. Sokan nem szeretik az akácot (nyilván nem a méhészekre gondolunk) mert invazív, elnyomó ráadásul nem őshonos faj. Érdemei azonban elvitathatatlanok. Egy átlagos 25-30 éves akácerdő hektáronként és évente kb. 200 köbméter tűzifát ad de ez akár 300 köbméter is lehet. Viszont a telepítést követő 3. 4. évben már lehet fát kitermelni a területről! Az akác 2 hónap alatt már kiszárad annyira, hogy gazdaságos legyen eltüzelni, persze ha tehetjük várjunk itt is legalább fél évet a kivágás és tüzelés között. Az akác kivágása után akár 5-ször is sarjaztatható.
Mennyi fa kell a fűtéshez, főzéshez?
- Egy kétfogásos ebédhez nagyjából 5-6 kiló fa kell
- Kenyérsütéshez kb. 8 kg
- Egy három szobás (kb. 80 m2), két kályhás családi ház évi fűtés és meleg víz előállítási szükséglete kb. 8 köbméter
- Ez az éves mennyiség kb. 300 m2 erdőterületről vágható ki ami 12 éves vágásfordulóval számolva 3.600 m2 1,5×1 sor és tőtávolságra ültetett erdőt jelent. Ebben viszont nincs biztonsági tartalék!