Élelmiszerválság felé haladunk?

Az agrárpiacokon igen komoly feszültségek alakulhatnak ki a következő 30-40 évben. A mezőgazdasági termelékenység ugyanis egyre kevésbé tudja tartani a lépést a világ növekvő népessége és az egyre jelentősebb húsfogyasztás okozta keresletbővüléssel, miközben a termelési kilátásokat mind jobban veszélyeztetik a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási viszonyok. Az elmúlt évszázadokban reálértékben folyamatosan olcsóbbá váló agrártermékek az elmúlt évtizedben új korszakba léptek, ez a korszak pedig már egyre inkább a kínálati szűkösségről és az árak emelkedéséről szólhat – véli a GMO vezető befektetési stratégája, Jeremy Grantham.

Az elmúlt évtizedben új korszakba léptek az agrárpiacok. Az elmúlt száz év – inflációval korrigált árváltozását tekintve – hanyatló időszaka után ugyanis jelentős emelkedés volt jellemző az utóbbi évtizedben, az emelkedő trend pedig minden bizonnyal tovább folytatódik. A mezőgazdasági termékek árainak emelkedése azonban súlyos társadalmi feszültségeket és élelmiszer válság okat okozhat egyes elmaradottabb országokban, és eddig nem tapasztalt migrációs hullámot indíthat el. Míg ugyanis a fejlett országokban az élelmiszer alig 10-12 százalékát adja a fogyasztásnak, számos szegényebb országban, mint például Egyiptomban akár a háztartások kiadásainak 40 százalékát is élelmiszervásárlásra fordítják. Emiatt a fejlett országok az áremelkedésre sokkal kevésbé érzékenyek.

Az élelmiszerek ára az elmúlt évtizedben több mint kétszeresére emelkedett – a FAO élelmiszer árindexe szerint, amennyiben pedig ismét megduplázódna a következő 20 évben, az már érzékenyen érintené a fejlett országokat is, a szegényebb országokról nem is beszélve. Az élelmiszerárak politikai hatásait tekintve elég az Arab tavaszra gondolnunk, ahol a lázadások kitörésében fontos szerepet töltött be a gabona árak megugrása. A helyzet különösen aggasztó lehet a kínai vezetés számára, ahol az amúgy is éles társadalmi feszültségek egy élelmiszer hiány esetén komolyan eszkalálódhatnak.

havas-tanya, biogazdaság, önellátó bio gazdaság, bioméhészet, ökológiai termesztés, bioméz, biosajt, biozöldség, biogyümölcs, bio, biocsirke, biomangalica, biosertés, öko gazdaság,

Bár különböző becslések léteznek, a leggyakoribbak (például az ENSZ legújabb becslése) szerint 2050-re nagyjából 60-70 százalékkal kellene növelni az élelmiszer termelést a kereslet kielégítéséhez (nagyjából 30 százalékkal nőhet a világ népessége, a többit a húsfogyasztás emelkedése magyaráz), más becslések pedig akár élelmiszer termelés duplázását is szükségesnek tartják a következő 40 évben. A legmérsékeltebb 60 százalékos termelésnövekedés is évi 1,24 százalékos bővülést jelentene a következő 38 évben, ami igen komoly kihívást jelent. Az egyensúlyt pedig leginkább az árak emelkedése állíthatja be.

Mik hátráltatják a mezőgazdasági termelés fejlődését?

Vízhiány
A folyókért igen komoly viták, sőt harcok dúlnak Afrikában például a Nílusért, a távol-keleti országokban pedig a Himalája folyóiért. A vízhiányra ugyan mennyiségi megoldást jelenthet a sótalanítás, ez azonban igen drága, amit mutat Szingapúr példája is, ahol a víz ára a világátlag többszörösét éri el.

Talajerózió
Évente 1 százalékkal csökken a használható földterületek nagysága, ami ha ilyen ütemben fogy tovább, 100 év múlva szinte teljesen elfogyhat. A talajerózió megállítására megoldást jelenthet a szántás nélküli földművelés, kérdés azonban, hogy képesek-e kellő gyorsasággal (mondjuk a következő 40 évben) átállni erre a módszerre. Jelenleg a földek 10 százalékát művelik szántás nélküli technikával világszerte.

Lassuló termelékenység növekedés
Míg az 1970-es években még 3,5 százalékkal nőtt a gabona termelékenysége, 2010-ben már csak 1,5 százalékkal, a világ népességének szaporodási üteméhez hasonlóan. Csakhogy miközben a világ népessége és a növekvő középosztály húsfogyasztása miatt az egy főre jutó gabona igény továbbra is gyors ütemben nő, a termelékenység növekedése egyre kevésbé tudja tartani a lépést. Ezzel a potenciális termelés, és a jövőbeli kereslet közti puffer nagyjából el is tűnik. A gabona termelékenysége ráadásul nem tud a végtelenségig nőni, létezik egy “üvegtető” (amelyet nem lehet előre látni, csak beleütközve tapasztalni). Ezt a “tetőt” a fejlett országok már talán el is érték, a brit, a francia és a német búza, illetve a japán rizs termelékenysége az elmúlt 10-15 évben már nem tudott javulni, a műtrágyák ugyanis egy szint után nem tudják tovább fokozni a termelékenységet.

Klímaváltozás
A korábbi nyersanyagár modellek (a nyersanyagárak reálértékének csökkenéséről) és időjárás modellek már nem működnek, amit mi sem mutat jobban, mint az elmúlt években újra és újra pusztító szárazságok, árvizek, és sorra megdőlő meleg rekordok. A klíma változását már több iparágban is behatóbban kezdték vizsgálni, így például a biztosítók is. Bár a földművesek kifejleszthetnek ellenállóbb növényeket, az IPCC szerint az általános hőmérséklet emelkedés az évszázad végére 20-40 százalékos terméscsökkenést okozhat a hagyományos gabonatermelő területeken (amit nem kompenzálnak a megművelhetővé váló északi területek sem). A klímaváltozás ráadásul szakértők szerint is meglepően felgyorsult, az északi-sarki jégtábla például már mostanra akkorára csökkent, mint amekkorát 15 évvel ezelőtt 2050-re prognosztizáltak.

Különleges helyzetben Amerika

Az USA-ban ötször akkora a felszíni vízkészlet és hétszer akkora a termőterületek egy főre jutó nagysága mint Kínában, Kanadában pedig még az USA-nál is nagyobb. Kanada ráadásul hatalmas kálisó, Amerika pedig foszfát készletekkel rendelkezik (amelyek a legfontosabb műtrágya alapanyagok), így a körülmények továbbra is adottak, hogy Észak-Amerika az egyik legnagyobb exportőre legyen a mezőgazdasági terményeknek. Csakhogy mivel nincs gabona hiány, így a fejlett országokban nem is törődnek annyit a szegényebb országokat sújtó élelmiszerhiánnyal, morálisan megkérdőjelezhető módon. Ennek jól látható megnyilvánulása például a kukorica alapú etanol állami támogatása (a kukoricatermelés 40 százaléka etanol gyártásra megy el, noha a kukorica nem igazán hatékony alapanyag). A kukorica gyenge hatékonyságát mutatja (például a cukornáddal szemben), hogy egy sportkocsi tankjának etanollal való feltöltéséhez felhasznált kukorica egy amerikai városi lakó számára több mint egy évre elegendő kalóriát tartalmaz.

A zöld energiáké a jövő

Az energiát tekintve Jeremy Grantham úgy véli, hosszú távon az elektromos áramtermelést a megújuló technológiákra kell építeni, a szénhidrogének ugyanis kifogyóban vannak, azok ára folyamatosan emelkedik, míg a megújulóké folyamatosan csökken. Azon országok, amelyek nem tudják áramtermelésüket a következő évtizedekben átállítani megújuló forrásokra, komoly nehézségekkel nézhetnek majd szembe. Az USA-ban a kitermelhetővé vált palagáz készletek viszont relatíve olcsó energiaforrást nyújthatnak a következő évtizedekre. A hatalmas palagáz készletek feltárása Grantham szerint nem csak azért hátrányos, mert hátráltatja a megújuló energiaforrások fejlesztését, hanem azért is, mert a földgáz a széndioxidnál 20-100-szor erősebb üvegházhatást okoz.

Amerika ezzel a szénhidrogén forrásoknál ragadhat, miközben más országok a megújuló energiatermelést erőltethetik, mint Németország, vagy Kína. A kínaiak például lassan a szél- és napenergia beruházások és kutatások területén az élre kerülnek, a túlzott ingatlanpiaci beruházások után az állami pénzek inkább a jobban megtérülő, és az energia függőséget is csökkentő zöld energia beruházások felé áramolhatnak. A zöld energia beruházások ráadásul viszonylag munkaigényesek, így a munkapiaci feszültségek enyhülését is segítik.

Forrás: portfolio.hu

Egyre több forrásból támasztják alá azt az információt miszerint a biotermelés hektáronkénti termésátlaga közel sem olyan rossz a konvencionális gazdaságéhoz képest. Az pedig régóta nem vita tárgya, hogy fenntarthatóság tekintetében más szóba sem jöhet. Érdekes adalék: jelenleg a konvencionális gazdaság 1 kalória értékű élelem előállításához 10 kalória energiát használ el, jórészt fosszilis energiahordozókra támaszkodva.

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
A bejegyzés kategóriája: biogazdaság, havas-tanya, hírek, ökológiai termesztés, önellátó gazdaság
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.