Együttműködés kezdődik a GMO-mentes szója termesztéséért a Duna térségében

Nemzetközi együttműködés kezdődik a Duna térségében a génmódosított (GMO) szója visszaszorításáért – mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára szombaton Berlinben.

A Nemzetközi Zöld Hét mezőgazdasági szakkiállításon kötött megállapodás révén csökkenhet az importfüggőség, és új lendületet kaphat a GMO-mentes fehérjenövények termesztése – mondta az államtitkár.

Hozzátette: a Duna menti országokban fontos szerepe van a fehérjenövényeknek, de a vetésterületük nem elég nagy, ezért az állattenyésztésben például a takarmányozást szinte kizárólag külföldről behozott növényi fehérjével, mindenekelőtt szójával oldják meg. Az import pedig elsősorban Brazíliából és Argentínából érkezik, ahol génmódosított fajtákat használnak, holott a Duna térségében is egyre nagyobb a GMO-mentes élelmiszerek iránti kereslet.
Fotó: Vidékfejlesztési Minisztérium

Erre a problémára lehet válasz az osztrák kezdeményezésre induló regionális együttműködés, amelybe a politika és a gazdaság mellett a tudományos szférát, és a fogyasztókat is bevonják – tette hozzá Czerván György. Kifejtette: Magyarország számos táján jók az adottságok, de jelenleg csak mintegy 30 ezer hektáron termesztenek szóját, és a szükséglet négyötödét importból fedezik, ugyanakkor középtávon önellátó is lehet az ország. Ehhez szükséges a régiós együttműködés és egy új uniós szintű stratégia, amely a hazai lehetőségek jobb kihasználását célozza.

A német fővárosban szombaton aláírt úgynevezett Duna menti szója nyilatkozathoz Ausztria és Magyarország mellett csatlakozott többek között Bajorország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Bosznia-Hercegovina is.

Czerván György Berlinben Peter Bleserrel, a német mezőgazdasági, élelmezésügyi és fogyasztóvédelmi tárca parlamenti államtitkárával is tárgyalt. A német és a magyar álláspont több kérdésben is egyezik: Németország például támogatja azt a magyar kezdeményezést az EU Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformjában, hogy az új költségvetési periódusban ne részesüljenek az előzőhöz képest kevesebb támogatásban azok a tagállamok, amelyekben a vásárlóerő nem éri el az uniós átlag 75 százalékát – mondta az államtitkár. Németország és Magyarország egyetért a termőterületek úgynevezett ökológiai célterületté alakítása, vagyis “zöldítése” ügyében is. A közös álláspont szerint elfogadhatatlan az Európai Bizottság javaslata, amely szerint a zöldítés során a mezőgazdasági terület 7 százalékát kellene kivonni a termelésből – tette hozzá.

Magyarország 41. alkalommal vesz részt a berlini Nemzetközi Zöld Héten (Internationale Grüne Woche). A január 27-ig tartó mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti vásárra öt kontinens 67 országából érkeztek kiállítók. A szervezők 400 ezren látogatóra számítanak. A rendezvény az agrárdiplomácia évről évre fontosabb fóruma is. Az idén 82 ország részvételével tartották meg az úgynevezett agrárminiszteri csúcstalálkozót, amelynek fő témája az volt, hogy miként lehet ösztönözni a felelősségteljes, fenntartható beruházásokat a mezőgazdaságban.

A téma jelentőségét mutatja, hogy 2050-re várhatóan 9 milliárdra emelkedik a Föld lakosainak száma, aminek hatására 70 százalékkal emelkedik az élelmiszerszükséglet. Ennek kielégítéséhez évente 83 milliárd dollár beruházást kellene végrehajtani az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint. A tanácskozáson Czerván György a magyar álláspontot ismertetve hangsúlyozta, hogy a helyi termelés és értékesítés ösztönzésére, illetve a kisgazdaságok támogatására kell koncentrálni.

MTI

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
A bejegyzés kategóriája: bioélelmiszer, hírek, hivatalos, ökológiai termesztés, rendezvény
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.