CSA / AMAP – Együttműködés a helyi kistermelői mezőgazdálkodás fennmaradásáért

A CSA angol mozaikszó, jelentése: Közösség Által Támogatott Mezőgazaság (Community Supported Agriculture). A 60-as években született meg Japánban, “Teikei” néven ahol helyi háziasszonyok az importált élelmiszerek feletti aggodalmuk miatt összefogtak, és együtt szerezték be a friss, egészséges élelmiszert helyi termelőktől, akiket személyesen is ismertek. A 70-es, 80-as években a Közösség Által Támogatott Mezőgazdaság megjelent Svájcban, Németországban majd elterjedt Észak-Európában. 1984-ben megjelent az Egyesült Államokban is, azóta pedig nemzetközi mozgalommá fejlődött. Ma a legnagyobb CSA tanya az USA-ban található. A Farm Fresh To You nevű tanya 13.000 családnak szállít élelmiszert Californiában.

Az AMAP (Associations pour le Maintien d’une Agriculture Paysanne – francia mozaik szó, jelentése: Szövetség a Paraszti Mezőgazdálkodás Fennmaradásáért). Az AMAP ötlete 2001-ben született meg Daniel és Denise Vuillon fejében akik egy amerikai farm értékesítési mintáját követve, klasszikus CSA alapok mentén alkották meg saját rendszerüket. Olyan jól sikerült, hogy mára csak Franciaországban több mint 2000 AMAP rendszert tartanak számon, magyarországi képviselőjük például az Évkerék tanya. Franciaországban az AMAP  jogi formában is működő érdekvédelmi tömörülés. Az AMAP-nál a fogyasztó részéről az elköteleződés foka meglehetősen magas (pl. egy szezonra való előre fizetés), ami nem feltétlenül igaz minden CSA rendszerre.

biocsirkeA CSA / AMAP rendszer azon közösségi elven alapszik, hogy a fogyasztókat és a kistermelőket közvetlenül összekapcsolja. Ezáltal szinte lenullázza a közvetítési költséget és persze a kereskedők hasznát. A vásárlónak rentábilis áron biztosít friss- és szezonális változatosságot kínáló-, egészséges- bioterményeket. Az AMAP rendszer egyik lényegi eleme, hogy a biotermesztés bár nem kötelező (viszont erősen ajánlott, majdhogynem elvárt) de műtrágya pl. egyáltalán nem használható a gazdaságban.

A fogyasztók elkötelezik magukat egy környékbeli kisgazdálkodó mellett egy évre (CSA esetben ez lehet rövidebb időszak 3-6-9 hónap), hogy ez alatt az idő alatt, a gazda által termelt terményeket (ez gazdaságtól függően lehet pl.: biogyümölcs, biozöldség, biotojás, biokenyér, biosajt, stb) és az ebből egységesen, heti rendszerességgel összeállított dobozokat egy előfinanszírozásos rendszerben vásárolják meg tőle. Vagyis a gazda előre megkapja a termeléshez szükséges pénzügyi forrásokat! Cserébe a gazdálkodó elkötelezi magát, hogy biozöldségeket vagy egyéb bioterményeket termel legjobb tudása, képességei szerint és azokat rendszeresen elvisz egy elosztópontra vagy megbeszélt időben a gazdaságában átadja. A rendszer fontos eleme a közös kockázat. Tehát a fogyasztó az adott termelési évnek megfelelően bizonyos bioterményekből kevesebbet, bizonyos bioterményekből többet fog kapni a tervezettnél.

CSA Magyarországon

A CSA rendszer első hazai képviselője az 1999-ben Gödöllőn megalakult Nyitott Kert Alapítvány. A Nyitott Kert egy önkéntes, alulról jövő kezdeményezés, melyet helyi élelmiszer hálózat kialakítására hoztak létre a Közösség Által Támogatott Mezőgazdaság elveire alapozva. A Nyitott Kert rendezvényeiről a Havas-tanya eseménynaptárában is rendszeresen hírt adunk.

A civil szervezet célja az volt, hogy környezeti, társadalmi és gazdasági problémák megoldásaként segítsen – helyi és bio – élelmiszert eljuttatni a termelőtől a fogyasztóhoz. A gyakorlatban mindez úgy valósult meg, hogy a Gödöllői-dombság területén, a Szent István Egyetem Babat-völgyi tangazdaságában létrehoztak egy 7 hektáros bemutató biokertet, melynek egész területén ökológiai gazdálkodás folyik. Ezt a kertet most Mondel István vezeti. Életre hívtak egy helyi termesztési és fogyasztási bioélelmiszer-rendszert, munkalehetőséget is biztosítva a helyiek számára.

Az alapítvány elindította a Nyitott Kert Futár nevű kezdeményezést is, melyen keresztül biotermékeket vásárolhattak az érdeklődők. Jelenleg ezt a rendszert a galgahévízi Gódor Biokertészet üzemelteti tovább. Az érdeklődők „egységcsomagot” rendelhettek, de már kapható a vevői igény szerint összeállított csomag is, melyet vagy házhoz szállítanak, vagy (munkahelyeken, iskolákban, óvodákban, civil szervezetek irodáiban, stb. önkéntes alapon szerveződő) közösségi átvevőpontokon juthat hozzá a vásárló.

Utóbbi esetben olcsóbban vehetik át az árut a megrendelők, mert ebben a formában gazdaságosabb a kiszállítás. Az Alapítvány indulását követő első években csak saját termelésű árut kínált a Futár, míg az utóbbi években már más biotermelőkkel is együttműködik.

Miért előnyös a CSA / AMAP együttműködés a vásárló és a termelő számára?

Egy független és stabil CSA / AMAP rendszerben, már nem kényszerül a gazdálkodó egyéb értékesítési módokra (piac, nagy feldolgozók, külföldi értékesítés stb.) mivel a gazdaságban megtermelt zöldségek egészét szétosztják a dobozrendszer vásárlói között. Ez a gazdának nyugalmat és magabiztosságot jelent hisz bioterményeinek biztos piaca, neki biztos megélhetése van. Ez a nyugalom megfelelő szakmai ismeretekkel és gyakorlattal párosulva garantálja, hogy az adott termesztési évből ki fogja tudni hozni a maximumot. Belátható, hogy ha a kisgazdaság egyik tagjának nem kell a piacon ácsorognia heti 2-3 napot akkor az így megspórolt időt a termelés magasabb színvonalra emelésével tudja tölteni. Nem kell versenyeznie, hogy a primőr árút ő szállítsa legelőbb piacra, viszont akkor takaríthatja be bioterményeit amikor azok beltartalmi értéke a legjobb és így vásárlói automatikusan a legjobb bio minőségű nyersanyaghoz jutnak. Mivel a gazda valamennyi terményét az CSA / AMAP közösség tagjai között osztja szét így a jól sikerült bioterményekből időről időre sokkal több kerül majd a dobozba mint amennyit ugyan azon az áron a biopiacon vásárolni tudott volna a vevő. A biztos bevételek miatt a gazda nem kényszerül folyamatos bővítésre, újabb piacok meghódítására. A Francia minta szerint kb. 180 doboz az ideális mennyiség egy AMAP gazdaságnak. Ezt 4 tagú családokra számolják, tehát egy ideális, Francia AMAP gazdaság hetente kb. 700 embert lát el friss terményekkel.

Az AMAP gazdaságok a CSA-hoz hasonlóan nyitottak. Vagyis bárki bármikor megtekintheti a gazdaság működését, ellenőrizheti a vegyszermentességet, gondosságot, szakértelmet. Mivel ezek az értékesítési rendszerek nagyfokú nyitottságot követelnek a biotermelőktől ezért jó eséllyel sor kerülhet ilyenkor jó ízű beszélgetésekre egy pohár finom biobor vagy biosajt társaságában. Mivel ennek a rendszernek a megértése, befogadása nyitott személyiséget igényel ezért kis túlzással a rendszer maga garancia arra, hogy mind a fogyasztó mind a biotermelő nyitott, jó fej egyéniség lesz és ebből igazán tartalmas, hosszú távú kapcsolatok születhetnek. Lehetőség van pl. közösen betakarítani a terményt ami egy kisgyermekes városi családnak nem mindennapi élmény.

A CSA / AMAP rendszer fontos elemei röviden:

  •  írásbeli megállapodás
  • minimum csökkentett vegyszerhasználat de inkább teljesen vegyszermentes gazdálkodás, nem feltétel a biominősítés megléte de célszerű lehet
  • előfinanszírozás
  • hetente friss árú egy átvételi pontra szállítva vagy a gazdaságban, személyesen átvéve
  • értékesítési hálózat teljes kihagyása
  • nagyon jó minőségű termények a piacihoz képest lényegesen olcsóbban
  • fogyasztó és gazda közös kockázata
  • a termelés a mennyiség és a piaci verseny helyett a minőség irányába halad
  • rendkívül változatos termények
  • nyitott biogazdaság -> nyitott, jó fej biogazdálkodók
  • gazdaságfüggő de a rendszeres vásárlók akár bele is szólhatnak a jövő évi termelési tervbe
  • közös, családi hangulatú programok lehetősége
Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
A bejegyzés kategóriája: bio, biocsirke, bioélelmiszer, biogazdaság, biogyümölcs, biohús, biokecske, biomangalica, bioméhészet, bioméz, biosajt, biosertés, biotej, biozöldség, fenttarthatóság, havas-tanya, ökológiai termesztés
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.