Agráradótörvény készül

Újabb jogszabálycsomagok követhetik a földtörvényt, amelyekkel teljes lehet a magyar agrárpolitikai intézményrendszer. A Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, Simon Attila szerint a földtörvény az agrárium alaptörvénye, amely számos más, már hatályos vagy csak előkészület alatt álló jogszabállyal együtt működik majd hibátlanul.

A 2013 nyarától hatályos Btk. már rendelkezik a zsebszerződésekkel csaló, külföldiek kezére szabálytalanul földet átjátszók sorsáról: ők egytől öt évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak. Az üzemszabályozásról szóló törvénytervezeten már dolgoznak a szakértők, ez a javaslat decemberig kerül a kormány elé. Fontos jogszabály lesz a támogatási törvény is, ehhez azonban meg kell ismerni az unió 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó agrárpolitikáját és a támogatási szabályokat.

A jogszabálycsomag zárótörvénye lesz az agráradózásról szóló: a kormányzati szándék szerint a kedvezményeket biztosító szabály által megerősödhetnek a családi és középbirtokok, növekedési pályára állhatnak a kisgazdaságok, őstermelők. A célok között szerepel továbbá, hogy a földet művelni nem kívánó tulajdonosok korrekt áron tudják haszonbérbe adni a birtokukat, hogy ezzel mellékjövedelemhez jussanak. A kormány ezért támogatni fogja a parlamenti vita során a haszonbérlet minimális díjáról szóló képviselői módosító javaslatot – jegyezte meg a jogszabály-előkészítést is felügyelő helyettes államtitkár.

A zsebszerződések kapcsán a minap hangzott el kormányzati forrásból, hogy a földhivatali adatbázisokat is felhasználhatná az állam az ilyen szerződések felderítésére. Ehhez azonban jogszabálymódosításra van szükség, mert a hatályos szabályok nem adnak módot az iratokba való betekintésre, amint arra Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke korábban felhívta a figyelmet – jelentette be a héten Szabó Balázs, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára Mosonmagyaróváron.

A zsebszerződések visszaszorítása az egyik célja a földtörvénynek, amelynek a parlamenti vitája jelenleg is tart. A javaslat biztosítja, hogy 2014 nyarától, vagyis a földvásárlási moratórium lejárta után csak magyar földművesek vehessenek, illetve magyar gazdálkodók bérelhessenek termőföldet. Nem vásárolhatnak viszont földet ingatlanbefektetők, magyar és külföldi spekulánsok, valamint azok a nagybirtokosok sem, akik már kellő méretű birtokkal rendelkeznek.

Az ellenzék – és egyes agrárközgazdászok – szerint a szabályozás bevezetésének az egész ország lesz a vesztese, de a magyar vidék mindenképp. Raskó György szerint legalább egymilliárd euróval csökken a magyar agrárexport, ha a mai társas vállalkozások földalapjait megingatják, továbbá emelkedni fog a vidéki munkanélküliség, de a társas vállalkozások beruházásai is értéküket veszthetik az elfogadásra váró javaslat hatására. A benyújtott kormányzati javaslathoz több mint 200 módosító javaslat érkezett. Ezek lényegében átalakítanák az előterjesztett javaslatot, ebben az élen a korábbi fideszes államtitkár, Ángyán József és Bencsik János hetven javaslata áll, akik a birtokméreteken változtatnának, de a fiatalok földhöz juttatását is szorgalmazzák.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetségének (Magosz) elnöksége szeretné elérni, hogy a földtörvény sarkalatos törvény legyen, hogy hosszú távon biztosítsa a kiszámíthatóságot, ennek lehetőségéről beszélt később Orbán Viktor kormányfő is. A szocialista Gőgös Zoltán úgy látja, ha a földtörvényt a benyújtott formában fogadják el, akkor érdemben nem korlátozzák a már Magyarországon gazdálkodó külföldiek további földszerzését. Közben nem jutnának saját földhöz a jelenlegi társas vállalkozásoknál dolgozó fiatal mezőgazdasági szakemberek.

– A földet az ellenzék egy termelő erőforrásnak, a kormány pedig társadalompolitikai eszköznek tekinti, ez az ellentét alapja – mondta munkatársunknak a politikai reakciókra Simon Attila, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. Hozzátette, hogy a törvényjavaslat egyes részei valóban politikai jellegűek. Jelezte, hogy a gazdasági számításokhoz néhány esetben olyan fontos információk nem állnak rendelkezésre, mint az uniós agrártámogatási gyakorlat változása, vagy az, hogy az új lehetőségekkel élve mennyien és mekkora területen kívánnak majd gazdálkodni.

Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a termőföld használatáról, adásvételéről szóló törvény azért is különleges, mert hosszú idő alatt terjed ki a hatálya minden gazdálkodóra. Húsz, sőt 2002-től számítva 50 éves földbérleti szerződések is érvénybe léptek, és mivel a jogszabály nem visszamenőleges hatályú, ezért a földbérlettel érintettekre csak a szerződésük lejárta után vonatkozik. Azért is nagyon nehéz a gazdasági hatást modellezni, mert nem tudni, hogy a közepes és kisbirtokok hogyan veszik át a nagygazdaságok helyét.

Forrás: Népszabadság online

Ha tetszik, oszd meg másokkal! Twitter | StumbleUpon | Facebook | eMail | LinkedIn
A bejegyzés kategóriája: hírek, hivatalos
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.